K�ly�kkutya

Miel�tt �gy d�nt�nk,hogy magunkhoz vesz�nk egy ilyen �des kis cs�pps�get, ne feledj�k az �ltal�nos meg�llap�t�st, miszerint egy �rz�, l�legz� l�nyt vesz�nk magunkhoz, akir�l mindig �s minden �lethelyzetben megfelel�en kell gondoskodnunk! Nem el�g csak enni �s inni adni neki! T�r�dni, foglalkozni kell vele! Egysz�val � csal�dtag lesz! Ennek megfelel�en v�lasszuk ki a kutyus fajt�j�t, hisz hi�ba kedvelj�k a nagytest� medv�ket ( golden), ha egyszer� belv�rosi lak�sban lakunk.Sokan azt mondj�k, a kutya nem lak�sba val�. Ezt hat�rozottan �ll�tom, hogy nem igaz. Csak megfelel� m�ret� �s mozg�sig�ny� kuty�t kell v�lasztanunk. B�rhogy is d�nt�nk, biztos vagyok benne, ak�rmilyen fajta az a kutyus, akit t�rsunknak v�lasztunk, megh�l�lja. Fontos, hogy mikor hazavissz�k legyen id�nk a szoktat�sra, mert sem a kutyusnak, sem pedig a szomsz�doknak nem j�, ha a kutya naphosszat csak s�r, mert mag�nyos. Sz�njunk r� id�t, hisz � a csal�dj�t�l szakadt el, s � m�g nem tudja, hogy az �j hely, ahova ker�lt egy �j, boldog �let kezdet�t jelenti. Bizony�tsuk ezt be neki min�l el�bb!

K�sz�lj�nk fel, az �jszak�k lesznek a legrosszabbak. Olyankor m�g er�sebb a hi�ny a kiskuty�ban. Ne sajn�ljunk r� n�h�ny �lmatlan �jszak�t �s n�ha menj�nk ki megnyugtatni.Ezek a l�togat�sok id�vel ritkulni fognak, majd megszokja, hogy �jszaka alszunk, vagy m�snem legal�bb a gazdit hagyjuk aludni.

A kuty�k tiszta �llatok, nem fogj�k hely�ket bepiszk�tani. Ez igaz�b�l egyszer� folyamat. A l�nyeg, hogy rendszert vigy�nk bele. Mindig pr�b�ljuk meg azonos id�ben levinni s erre r� fog �llni a szervezete. A kuty�k, miel�tt el akarj�k v�gezni dolgukat, t�bbsz�r k�rbeforognak. Nemsok id�nk van a "figyelmeztet�s" �s a "produkci�" k�z�tt �pp ez�rt ilyenkor gyorsan kell cselekedn�nk. Ha az �js�gpap�ros megold�st v�lasztjuk, tegy�k r� a pap�rra,mikor l�tjuk a jeleket s b�ztassuk. Mikor megvolt a siker mindenk�pp d�cs�rj�k meg! Ha azt szeretn�nk, hogy kedvenc�nk mindig ugyanarra a helyre vizeljen,tegy�k a r�gi �js�gpap�rt az �j al�. Kutyusunk meg fogja �rezni saj�t szag�t �s �jra oda fog vizelni. Ak�rhogy d�nt�nk, ne feledj�k, t�relem j�t�k �s soha nem szabad elvesz�ten�nk azt.

Ami fontos! A kutya�r�l�k vesz�lyes az ember eg�szs�g�re,ez�rt mindig szedj�k fel azt kedvenc�nk ut�n!

Etet�s

A teny�szt�k gyakran ell�tj�k az �j kutyatulajdonosokat megfelel� �trendle�r�ssal, amit pontosan kell k�vetni. Ha hirtelen megv�ltoztatjuk egy k�ly�k �trendj�t, az gyomorront�shoz vezethet, ez�rt ha b�rmilyen v�ltoztat�st akarunk, akkor azt fokozatosan tegy�k, hogy a k�ly�k hozz�szokhasson az �j �telhez. A kutyak�lyk�k �ltal�ban �t-hat hetes korukra leszoknak az anyatejr�l. Amint k�pesek egyed�l t�pl�lkozni, szeretnek keveset �s gyakran enni. Egy nyolchetes k�ly�k naponta kb. n�gyszer egyen kis adagokat. Ezt az adagol�st �gy alak�tsuk, hogy hat h�napos korukra naponta k�tszer egyenek, �s egy�ves korukban m�r csak egyszer naponta! ( Term�szetesen az �tel mennyis�g�t n�velni kell!)

�pol�s

A rendszeres �pol�sra minden kuty�nak sz�ks�ge van. Mindennek nemcsak eszt�tikai szerepe van, de a rendszeres �pol�s seg�t a betegs�gek kialakul�s�nak megel�z�s�ben, az �l�sk�d�k felkutat�s�ban. Egy �polatlan sz�rben k�nnyen elb�jhatnak a bolh�k, a kullancsok, de a tokl�sz is �szrevehetetlen�l bef�r�dhat a b�r al�. Ne okozzunk kedvenc�nket f�jdalmat!Hordjuk rendszeresen kozmetikushoz, �gy elker�lhet�ek a k�l�nb�z� k�ls� �l�sk�d�k okozta betegs�gek.

Kutya vagy gyerek?

Sajnos nagyon sok helyr�l hallom, hogy a kismam�k kapnak olyan tan�csokat, hogy a terhess�g idej�re, vagy m�g jobb ha eg�szen addig m�g a gyermek nagyobb nem lesz, t�vol�ts�k el, eddig szeretett, csal�dtagk�nt tartott kedvenc�ket. Nyilv�nval�an butas�g ilyen tan�csot adni, hiszen norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt az emberekkel egy�tt �l� �llatok egy�ltal�n nem, vagy csak kezelhet� m�rt�kben jelentenek kock�zatot az emberre n�zve. �sszehasonl�t�sul sokkal komolyabb fert�z�si vesz�lyt jelentenek a kismama sz�m�ra azok az emberek, akik k�z�tt naponta mozog (pl. t�megk�zleked�s sor�n, munkahelyen, bev�s�rl�k�zpontokban).Teh�t nem kell sz�m�zn�nk kedvenc�nket.Kutya �s gyermek j�l megf�r egym�s mellett! A legfontosabb az alapvet� higi�nia! Nemcsak a saj�tunk, hanem a kutya vagy cica higi�ni�j�ra is figyeln�nk kell! Ez nemcsak a kozmetikai ell�t�st jelenti, de gyakrabban kell orvosnak is megmutatni! S�ta ut�n, miel�tt a kutya bemenne a lak�sba, nedves ruh�val t�r�lgess�k meg a l�b�t. Egy kis odafigyel�ssel m�g csak fel sem mer�lhet benn�nk olyan, hogy  "elt�vol�tsuk" kedvenc�nket!

Pet�rda, t�zij�t�k

N�h�ny �vegszil�nk, egy lak�st�z, egy szem, egy f�l, egy dobh�rtya az elm�lt szilveszter orvosi pet�rdam�rlege. Ugyanakkor �llattart�k sz�zezrei �lt�k �t rettegve az �nnepet. A r�m�lett�l vil�gg� ment �llatok sz�ma t�bb ezerre tehet�. Egy r�sz�k orsz�gutakra szaladva lelte hal�l�t, m�s r�sz�k k�bor�llatt� v�lt. A szerencs�sebbek menhelyekre ker�ltek, �gy van es�ly, hogy gazd�juk egyszer r�juk tal�l.
 

Mi a baj a pet�rd�val?

Az eg�szs�ges �llatok idegrendszere er�s, a civiliz�ci�s zajokat megszokt�k, egy�tt �lnek vel�k. Ha csikorogva f�kez az aut�, akkor a kutya elugrik, ha cs�r�mp�lve lezuhan a konyh�ban egy ed�ny, legfeljebb att�l tartanak az �llatok, hogy a fej�kre esik. �rtik a zajok keletkez�s�t, tudj�k, honnan j�nnek, felfogj�k a r�juk v�r� k�vetkezm�nyeket. A pet�rdadurran�s azonban m�s! A t�zij�t�k sik�t�sa, a rak�ta sisterg�se vagy a pet�rda robban�sa k�r�lveszi az �llatokat, �rtelmezhetetlen sz�mukra, menek�l�si �szt�nt v�lt ki bel�l�k.
K�l�n�sen a kuty�kat viseli meg, hogy nem l�tj�k a menek�l�s �tj�t. A hanghat�st k�s�r� l�gnyom�s-hull�m pedig m�g r�tesz egy lap�ttal a f�lelem t�z�re: ez term�szeti katasztr�f�kra eml�keztetve p�nikot v�lt ki az �l�l�nyekb�l.

Az a kutya sincs biztons�gban, amelyik stabil idegrendszer�, gazd�ja tapasztalata szerint nem f�l a durrogtat�st�l. Az �llatok ugyanis v�ltoznak, �szt�neik id�vel a felsz�nre t�rhetnek. A zajok is m�sok �s m�sok, b�rmikor "meg�rj�thetik" a kor�bban norm�lisan viselked�, zajokra nem reag�l� �llatot is.
Tov�bbi probl�m�t jelent az udvarba dobott, szikr�z� pet�rda, amelyhez a kutya - a robban�s el�tt - j�t�kosan odaszalad, esetleg sz�j�ba veszi. Az ablakot bet�r� robban�s �ltal a talajra ker�l� �vegszil�nkok sem haszn�lnak a tappancsoknak. Az embernek csak szimpl�n hangos durran�s a kuty�nak egyenesen f�lsiket�t� robaj lehet (olyan, mint amikor a f�lhallgat�val zen�t hallgat� ember - v�letlen�l - egy pillanatra a maximumra �ll�tja a hanger�t).

Mit tehetnek az �llattart�k?

• A kertben lak� kuty�kat szilveszter d�lut�nj�n vigy�k be a lak�sba, esetleg z�rjuk be a gar�zsba, pinc�be (olyan helyre, ahova kev�sb� hatol be a zaj). Ker�lj�k az olyan helyeket, amelyek nem minden oldalr�l z�rtak, azaz valaki szabadon bedobhat egy pet�rd�t.
• Ha tudjuk, hogy kuty�nk f�lni fog, k�rj�nk el�re nyugtat�-tablett�t az �llatorvost�l �s b�d�tsuk el az ebet n�h�ny �r�ra. Ha szakszer�en j�runk el, nem t�rt�nhet semmi baj a kuty�val.
• Az esti etet�st, utols� s�ta id�pontj�t �gy v�lasszuk meg, hogy megel�zz�k a durrogatat�s kezdet�t. Legjobb, hogy ha a s�t�t be�llt�val m�r el sem hagyjuk a lak�st.
• Ha nem tudjuk elker�lni a szabadban val� s�t�ltat�st vagy k�zleked�st, akkor felt�tlen p�r�zon vigy�k a kuty�t. �gy adjuk r� a nyak�rvet, hogy v�letlen�l se b�jhasson ki bel�le.
• Vesz�ly eset�n a kuty�k a falkavez�r utas�t�s�t v�rj�k, annak viselked�s�r�l vesznek mint�t. Ha a gazdi nyugodtan viselkedik, a kutya sem esik olyan k�nnyen p�nikba.
• Szilveszterkor a kuty�t ne hagyjuk egyed�l, k�l�n�sen akkor, ha tudjuk, hogy f�l�s. Sajnos ezt az �ldozatot meg kell hoznia a gazdiknak, ha nem akarj�k �llatuk �let�t kock�ra tenni.
• A t�zij�t�khoz hozz�szoktathatjuk a kuty�t. Fontos, hogy az esem�nyhez j� eml�kek t�rsuljanak, �gy ha meghalljuk az els� durran�sokat, kezdj�nk j�tszani a kutyussal, jutalmazzuk meg, eg�szen a t�zij�t�k v�g�ig legy�nk vele. �gy a j� eml�k marad meg benne.

Mit tehetnek a pet�rd�sok?

Ha a kuty�sokat k�rdezn�nk arr�l, hogy mit tegyenek a pet�rd�sok, akkor el�re sejthetj�k a v�laszt, illetve annak emelkedett hangulat�t. Ugyanakkor t�ny, hogy sokan azt gondolj�k, az �nnep abb�l �ll, hogy olyasmit csin�lunk, amit m�skor nem, �s ezzel az indokkal felr�zzuk embert�rsainkat is. Aki nem hajland� lemondani a pet�rd�z�sr�l, az gondoljon arra, hogy milyen sok embert zavarhat, �s ennek megfelel�en ker�lje a forgalmas helyeket �s az �llatok k�zels�g�t.

Mit tehetnek az aut�sok?

Az �v els� napj�n kutyatetemek sz�zai seg�lyezik az aut�utakat. A megriadt �llatok esz�ket vesztve rohannak, nem t�r�dnek semmivel. Aki ilyenkor aut�zik, legyen tudat�ban a vesz�lynek, hogy b�rmikor kirohanhat az �tra egy �z�tt vadk�nt menek�l� kutya.
T�ny, hogy pet�rd�zni t�bb� nem szabad, de n�h�nyan nagy�vben tesznek a tilt� szab�lyokra. Nem lenne csoda, ha a b�k�s lak�k v�laszul meglincseln�k a pet�rd�z�t, szint�n nagy�vben t�ve a b�ntalmaz�sra vonatkoz� jogszab�lyokra, t�zparancsolatra, j�szomsz�di viszonyra. Szemet szem�rt! - ilyenek vagyunk mi, emberek.

Szapor�t� vagy teny�szt�?

 Ahol folyamatosan kaphat�k kutyak�lyk�k olcs�n, ott val�sz�n�leg szapor�t�val �llunk szemben, aki els�sorban meg�lhet�si c�lb�l, felel�tlen�l "gy�rtja" a kuty�kat. A felel�ss�gteljes teny�szt� nem ilyen.

Bizony�ra mindenki l�tott m�r olyan helyet, ahol mindenf�le kor�, rend�-rang� "fajtatiszta" kutyak�ly�k hanc�rozik n�h�ny feln�tt �llat k�z�tt... vagy ahol egy-k�t p�r kutya mellett �vente ak�r k�tszer is kiskuty�k t�nnek fel. Nos, itt �ltal�ban folyamatosan kaphat�k kutyak�lyk�k olcs�n, ak�r t�rzsk�nyv n�lk�l. Nagy val�sz�n�s�ggel szapor�t�val �llunk szemben, aki els�sorban meg�lhet�si c�lb�l, felel�tlen�l "teny�szti" a kuty�kat.

Ilyen helyr�l m�g t�rzsk�nyves kuty�t se vegy�nk: el�fordulhat, hogy a pap�rt eredetileg nem a mi kuty�nknak vagy annak sz�leinek �ll�tott�k ki... Sajnos hi�ba t�nik l�tsz�lag �gy, hogy alacsonyabb �ron min�s�gi kuty�t kapunk. Ilyen helyen nem t�r�dnek az igazi, felel�s teny�szt�ssel: nem folyik a megfelel� egyedek szakszer� kiv�laszt�sa, sem a teny�szt�sre alkalmatlanok kisz�r�se. �gy nagy es�ly van arra, hogy belteny�sztett, beteg kuty�t vesz�nk, �s a gy�gykezel�se a k�s�bbiekben j�val t�bbe ker�l, mint amit "megsp�rolunk" a v�s�rl�skor.

Tudnunk kell, hogy �pp ez�rt az ilyen kuty�k k�z�l sokan az utc�n, menhelyeken k�tnek ki! Teh�t ne vegy�nk ilyen helyr�l kutyak�lyk�t, m�g ha cs�b�t�nak is t�nik!

Ha fajtatiszta kuty�t szeretn�nk, alaposan t�j�koz�djunk, hogy val�di teny�szt�t�l, megfelel� min�s�g�, betegs�gekt�l mentes kuty�nk lehessen! A teny�szt� gondosan k�sz�l minden egyes alomra: a megfelel� sz�l�p�r megtal�l�sa �s a kiskuty�k szocializ�ci�ja �pp�gy a tev�kenys�gei k�z� tartozik, mint a kiskuty�k megfelel� t�pl�l�kkal, olt�sokkal val� ell�t�sa. Ezek az emberek b�rmilyen magasnak t�n� �ron is adj�k a k�lyk�ket, bizony hobbib�l v�gzik tev�kenys�g�ket - nem �rt tudni, hogy Magyarorsz�gon ezt a tev�kenys�get bizony csak vesztes�gesen lehet folytatni: gondoljunk csak a k�lyk�k felnevel�s�n k�v�l a teny�szetni k�v�natos kuty�k beszerz�s�re, a fedeztet�si d�jra, a sz�ks�ges min�s�t�sek megszerz�s�re (pl. ki�ll�t�sokra j�r�s) ford�tott �sszegekre. (K�l�nben is �rdemes v�giggondolni, hogy maga a kutyatart�s milyen k�lts�gekkel j�r, �s ha sajnos ez meghaladja anyagi lehet�s�geinket, ink�bb m�s, alacsonyabb k�lts�gekkel j�r� t�rs�llatot v�lasszunk...) 
A teny�szt�k a MEOE tagjai. A Magyar Ebteny�szt�k Orsz�gos Egyes�lete felel�ss�get v�llal a t�rzsk�nyvek kiad�s��rt. Felt�tlen�l ragaszkodjunk a t�rzsk�nyvh�z, ez nem csak akkor sz�ks�ges, ha ki�ll�t�sra szeretn�nk j�rni kedvenc�nkkel. A t�rzsk�nyv egyfajta garancia is, hogy megfelel� min�s�g� k�lyk�t kaptunk, illetve ha k�s�bb velesz�letett betegs�get �llap�tanak meg, m�g k�rt�r�t�sre is jogosultak vagyunk. Egy�bk�nt is, az igazi teny�szt� igyekszik minden kiskuty�j�nak eg�sz �let�t nyomon k�vetni, kapcsolatban marad a gazdikkal, tan�csokkal l�tja el �ket.

• A j� teny�szt� nem ad ki kiskuty�t 8 hetes kora el�tt, hiszen egy kutya sz�m�ra a legmeghat�roz�bb szocializ�ci�s id�szak �lete els� p�r h�napja, �gy nagyon fontos, hogy az els� 8 h�tben az anyja �s a testv�rei k�z�tt maradjon, hogy k�s�bb ne jelentkezzen ennek hi�ny�b�l ad�d� probl�ma.!!!!!!
•  Tan�csokat ad a fajt�val kapcsolatban, elmondja pozit�v �s negat�v tapasztalatait is!

• Lehet�s�get ad az anya- �s apakutya megtekint�s�re, megmutatja az eg�szs�g�gyi sz�r�seket igazol� okm�nyokat (pl. k�ny�k- �s cs�p��z�leti diszpl�zia, epilepszia)

• Meg lehet tekinteni a kiskuty�kat m�r eg�szen pici korukt�l kezdve, meg lehet n�zni, hol nevelkedtek (legyen ig�nyes, bar�ts�gos), nem egy csomagtart�b�l adja el �ket. Az els� id�szak meghat�roz� a kiskuty�k sz�m�ra, hiszen a k�s�bbi �let�ket v�gigk�s�rik a k�ly�kkorban szerzett tapasztalataik, �gy az is, milyen k�rnyezetben t�lt�tt�k az els� k�t h�napot.

• Kiskuty�t csak t�rzsk�nyvvel, chipezve, f�reghajtva, k�tszer oltva ad ki. A felel�s �llattart�s ezekn�l a minim�lis k�vetelm�nyekn�l kezd�dik!

• Szerz�d�st �r az ad�s-v�telr�l.

• Maximum 2-3 fajt�t teny�szt �s nincsen otthon sok kuty�ja - �gy biztos�tja a min�s�gi egyedeket.

• Id�s kuty�i is vannak, akik m�r nem hoznak le almokat, de tov�bbra is megmaradtak, mint t�rsak, �s nem csak addig tartott r�juk ig�nyt, am�g "p�nzt hoztak a h�zhoz".

• El�jegyz�st vesz fel a k�lyk�kre, �gy nem hoz le felesleges almokat, szapor�tva ezzel a menhelyeken s�nyl�d� kuty�k sz�m�t.

Csak azt tudjuk tan�csolni, ker�lje a szapor�t�kat, ha egyszerre nem akar/tud kifizetni egy min�s�gi kutyak�lyk�t, akkor figyelje a menhelyeket, ahol r�bukkanhat leend� t�rs�ra. Ne azokat t�mogassa, akik kedvenc fajt�ja elkorcsos�t�s�b�l �lnek.

Egy szapor�t� sok kuty�val, n�ha sok fajt�val szapor�t, �s mindegyik minden �vben sz�l, n�ha k�tszer is. Egy �ves korukt�l zsin�rban, m�g ki nem mer�l, �s ez hamar elj�n. Ilyenkor ker�lnek menhelyekre, sint�rtelepekre.

Lehet, hogy els� r�n�z�sre olcs�bb egy t�rzsk�nyv n�lk�li, szapor�tott kiskutya, de lehet, hogy p�r �ven vagy ak�r h�napon bel�l a v�tel�r sokszoros�ba fog ker�lni az orvos. Megt�r�ti-e majd ezt �nnek a szapor�t�? Egy teny�szt� garanci�t v�llal arra, hogy a kutya, ha genetikai betegs�get hordoz, akkor visszav�s�rolja vagy visszafizeti a v�tel�r�t. Megteheti, hiszen a kuty�i nagy val�sz�n�s�ggel eg�szs�gesek maradnak. De pr�b�ljon csak ilyen szerz�d�st k�rni egy szapor�t�t�l!
Ha �nnek nem fontos a d�jak sokas�g�t felsorakoztat�, t�rzsk�nyves �s garant�ltan eg�szs�ges kiskutya, akkor ne a szapor�t�k p�nzt�rc�j�t hizlalja, hanem v�lasszon menhelyr�l, fajtament�kt�l kuty�t!

�s egy v�gs� j�tan�cs:
Jusson esz�be, hogy a kuty�t 10-15 �vre veszi, ez�rt csak olyan fajt�t v�lasszon, ami megfelel az �n �letvitel�nek, elk�pzel�seinek. A rossz fajtav�laszt�s sok kellemetlens�get okozhat mind a kuty�nak, mind a gazdinak. Tartsa szem el�tt, hogy a kuty�nak vannak ig�nyei, �s ezzel kapcsolatos kiad�sok.

A kuty�k nagyszer� t�rsak. Gazd�ikhoz egy �leten �t h�s�gesek, megv�dik a csal�dot, �rzik a h�zat. Ez�rt is olyan szomor� az, ha egy gazdi �gy d�nt, lemond a kedvenc�r�l. Van, amikor a kuty�kat menhelyeken hagyj�k, �gy fenn�ll az a vesz�ly is, hogy az �llatot el fogj�k altatni.  Mi NE legy�nk ilyen gazd�k!!!!

�s miel�tt teny�szt�t�l vagy szapor�t�t�l veszel kuty�t,olvasd ezt v�gig �s fontold meg az �r�kbefogad�st:

"A ma reggel sem volt m�sabb mint a t�bbi, b�r gazd�im k�tszer is kij�ttek hozz�m az udvarra. �lltak felettem, �s besz�ltek egym�s k�z�tt – mit mondjak, tan�cstalan lettem. Mit besz�lhetnek a fejem felett? A f�gazdi egyszer csak nyak�rvemmel, p�r�zzal �rkezett �s mag�hoz h�vott. Nem n�zett r�m, gondterhelt volt. Nem olyan, mint amikor s�t�lni indulunk. Betettek abba b�d�s dobozba, amit �k kocsinak h�vnak. Na, m�r megint sz�rni �s b�k�dni fognak, meg a sz�mban kotor�szni. Engedelmesen fek�dtem a b�d�s doboz h�ts� r�sz�n, az ilyesmit egyszer egy �vben ki szoktam b�rni. De az id� telt, �s �n �reztem, t�l messze megy�nk az udvaromt�l. Nagyon ideges lettem. Nagy sok�ra meg�lltunk egy nagy z�ld kapu el�tt. �n annyira megijedtem, hogy ki sem akartam sz�llni, de f�gazdi igen m�rgesen r�ncig�lt ki az aut�b�l. Bevonszolt – hi�ba kapaszkodtam mind a n�gy l�bammal a betonba, �s hi�ba s�rtam �s hi�ba ugr�ltam fel a f�gazdihoz �s nyalogattam a kez�t – egy olyan helyre, ahol z�ldruh�s emberek �s nagyon furcsa szagok voltak. Egy kis asztaln�l az egyik z�ld ruh�s �rt egy nagy k�nyvbe, majd kivette a f�gazdi kez�b�l a p�r�zt, �s bevitt engem egy terembe, ahol csupa r�cs volt minden, �s hangosan ugattak kuty�k. Hideg, nedves betonon tal�ltam magam. A ketrec, amibe becsuktak �pp akkora volt, hogy k�t l�p�st tudtam megtenni. Volt benne egy m�anyag �gy. Orromat a r�cshoz nyomtam, �s n�ztem a szemben lev� ketrecben gubbaszt� kiskuty�t. K�rdeztem t�le: „H� kishaver, hol vagyunk?” A kiskutya r�m n�zett, nem sz�lt, csak t�deje szakadt�b�l k�h�gni kezdett, �s r�zta a fej�t. Befek�dtem a sarokba, �s hallgattam a t�bbieket. Egy m�ly hang azt mondta: „Haza akarok menni, gazdi, hol vagy?” Egy gyenge hang azt mondta: „F�zom nagyon, vigy�l be a szob�ba!” Egy m�sik s�rt: „Nagyon kell pisilni, engedj ki!” Egy harmadik hang azt ny�sz�r�gte: „J�n a bab�m, seg�ts�g, orvost h�vjatok, j�n a bab�m!” Egy negyedik azt zokogta: „Meghalt a kisbab�m.” �n csak hallgattam, �s nem �rtettem semmit.

Hossz� �vek �ta ugattam a post�st, a motorosokat – eddig mindig megdics�rtek. H�t egyszer-egyszer �tmentem ahhoz az �des szomsz�d szuk�hoz, de �jf�l el�tt otthon voltam, abb�l sem volt nagy balh�. Mi�rt z�rtak most akkor ide, ahol a kuty�k s�rnak? Nem voltam v�logat�s, �r�ltem, ha kaptam vacsor�t, nem �stam ki a f�gazdi sz�pen �ltetett vir�gait, �s az ajt�t sem kapartam, meg�rtettem �n, hogy az udvar az eny�m, �s nem a konyha. Mi�rt hagyott itt most engem a gazdi, ahol f�lelemszag van? Elnyomott az �lom. Azt �lmodtam, gyerek vagyok, �s amikor a mam�mn�l laktam, j�tt a f�gazdi, felemelt, meg�lelgetett �s azt mondta, milyen sz�p kiskutya vagy, hazaviszlek, a mi kuty�nk leszel.

Egyszer csak arra �bredtem, hogy iszony� hideg v�zsug�rral locsolj�k a ketrecem betonalj�t. Bemenek�ltem a m�anyag �gyik�ba. Hoztak ennival�t, de olyat, amilyet m�g sosem l�ttam.

J�tt egy feh�rk�penyes ember, �s a ketrecek k�z�tt j�rva azt mondta: �t, �t, �t �s �t.

Azt�n injekci�s t�vel megsz�rta �ket. �s sosem hallott s�hajok hangzottak a teremben. Hal�lszagot �reztem. Nem volt kedvem enni. A szembe kiskutya k�h�g�tt, d�lben m�r nem hallottam a hangj�t �s nem mozdult. Gazdi gyere �rtem!

A szembe kiskutya nem mozdult, hi�ba sz�longattam. K�s�bb l�ttam, elvitt�k. �gy, mint a t�bbieket az injekci� ut�n. Hoztak a hely�re egy s�r�s m�sikat, aki reszketve kucorodott be a sarokba. � zokogva mes�lte: „Miel�tt idehoztak, a kisgazdi mondta nekem, nem is gondolt�k, hogy ilyen nagy kutya lesz bel�lem. A kisgazdi sz�lei nem akartak engem, de kisgazdi nagyija azt mondta, kar�csonyra kell aj�nd�k a gyereknek. Igaz, a kisgazdi sem foglalkozott sokat velem, sokszor bepisiltem, pedig k�rtem, hogy vigyenek s�t�lni, de nem vittek. Tegnap eg�sz nap egyed�l voltam, �s este amikor haza�rt a kisgazdi mam�ja, �ktelen haragra gerjedt, amikor l�tta a pisit �s azt kiab�lta: viszlek a sint�rnek.”

Sz�val, sint�rnek h�vj�k a helyet, gondoltam. M�g sosem hallottam ezt a sz�t.

Egy reggel j�tt egy helyes l�ny, besz�lt hozz�m, mondta, hogy semmi baj kutyus, majd csak j�nnek �rted.

Azt�n egy h�t m�lva is j�tt. Megint meg�g�rte.

Teltek a hetek, m�r a negyedik is, de nem j�tt �rtem senki. F�ztam, alig mertem pisilni, kakilni – engem �gy tan�tottak, hogy a kutya nem csin�l a hely�re. N�ha emberek j�ttek az utc�r�l, �s mondt�k a z�ldruh�snak, hogy kuty�t szeretn�nek. A szembe kiskutya nem kellett nekik, mert mondta a z�ldruh�s, hogy a kiskutya nem szobatiszta. De az�rt voltak, akik elmentek. Volt akit a z�ldruh�s vitt el – �reztem a hal�lszagot, hallottam az utols� s�hajt. Volt akit m�s emberek vittek, �gy mondt�k, haza. Hozz�m soha nem j�tt oda senki – igaz �n sem mentem a r�cshoz, nem a gazd�m l�togatott meg.

�rzem, hogy nincs mire v�rnom. A gazd�m nem j�n �rtem. Nem �rtem, mi rosszat tettem, mi�rt kellett ide ker�ln�m, hogy hetekig ne futkoshassak, ne �rezhessem m�r messzir�l az idegen szag�t, hogy ne k�sz�nthessem a haza�rkez� gazd�mat… Mit tettem? Nem fogja megmondani nekem ezt m�r senki. F�j mindenem. �hes sem vagyok. Csak f�radt �s f�zom. Nem tudok tov�bb v�rni, bocs�ss meg gazdi, nem v�rhatlak meg…utols� s�hajommal is csak annyit k�rek, ne haragudj r�m, nem csin�ltam semmi rosszat.